Laini Taylor: Füst és csont leánya ( Füst és csont leánya 1.)

Fülszöveg:
   Egyszer volt, hol nem volt, történt egyszer, hogy egy angyal meg egy ördög egymásba szeretett. Nem lett jó vége. Így kezdődik a 17 Karou története. A valódi kék hajú lány Prágában él és rajzolni tanul, ám gyakran hiányzik az iskolából, mert időről időre távoli és veszélyes küldetéseket teljesít titokzatos és végtelenül rút nevelője, Kénkő parancsára. Kénkő boltjából kilépve ugyanis a világ legkülönbözőbb pontjain találja magát, és mindenhonnan fogakat kell vinnie Kénkőnek, aki kívánságteljesítő gyöngyökkel fizet a fogakért. Egy ilyen küldetésen méri össze Karou először az erejét Akivával, az emberfeletti szépségű szeráffal. Az első találkozást azonban több is követi a mai Prágában és más korokban, más világokban, mert tér és idő nem szab korlátot a kimérák és a szeráfok időtlen idők óta tartó könyörtelen küzdelmének. Hogy kik a kimérák, és kik a szeráfok? Kik az ördögök, és kik az angyalok? Jó-e a szép, és szép-e a jó? No és kicsoda valójában Karou, akinek a neve egy bizonyos nyelven azt jelenti, „Remény”? Lainie Taylor fantáziában, egészen eredeti ötletekben, kiszámíthatatlan fordulatokban és érzelmekben gazdag regényéből kiderül.

 Véleményem:
     Mikor először hallottam/olvastam a könyvről , egy ideig nagyon sokat keresgéltem. Persze nem mániákusan , de vártam , hogy elém kerüljön , akkor majd elolvasom. És mikor végre-valahára beszereztem , rengeteget tologattam. Valahogy mikor már a kezem között volt elolvasni. Tán féltem, hogy nem fog olyan jól teljesíteni? Vagy... Nem is értem még most sem mi volt velem akkor...
    Mikor végre kinyitottam és elkezdtem. Már az első oldalon fülig ért a szám. :) Valahogy volt az írónő stílusában valami különös, ami annyira magával ragadja az olvasót. Szinte a könyvhöz szögezi.  De igazából engem a történet fogott meg. Maga , az hogy Prága , maga az , hogy annyira más volt , mint amit eddig olvastam. A főszereplő nő személye , nagyon más volt, maga a viselkedése. Az elején kicsit homályos volt minden , hogy mi is van ott. De minden idővel kiderül , lassacskán bontakozik ki , az egész könyv során ad-ad egy-egy megfejtett titkot.
     

   Az eleje egy egyszerű reggellel kezdődik , ahol Karou le akarja rázni az idegesítő ex-pasiját. Nekem inkább viccesnek tűnk az ipse. De ez van. Valahogy Zuzanával való viccelődése , pletykálkodása vele , annyira mássá tette a történetet , egy   egyszerű hétköznapi világot alakított ki. Könnyed volt. Az egész történet olyan emberinek indult. Talán még egy fura ember életének is be lehetne tudni. csak akkor megjelent Kénkő kis élőlénye , mely üzenetet hozott Karou-nak.
     És itt kezdődik az a pont , mikor belépsz mesevilágba. Engem egyből megfogott , a kitalált szereplők , egyből a szívembe zártam őket , ha morcosak is voltak egy kicsit. Az egész olyan mese volt. De tényleg. :) Olyan igaz mese. A küldetések eléggé furák voltak. Fogak és kívánságteljesítő bigyusszok. Fura , de mégis érdekes. Magával ragad a történet.  És a  a szép bűbájos történet , szinte egyik pillanatról a másikra átcsap valami mássá. Felerősödnek a bensőbb érzések. Szikrázik a levegő a könyvben. Annyi érzelmi keveredés , egyik a másik hátán.
    Akiva feltűnése engem elejétől kezdve megragadott. Ritkán mondok ilyet, mikor a főszereplő nő szemszögét átveszik. De nekem kifejezetten tetszett maga , ahogy látta a történetet. talán jobban, mint Karou.
  

 Az eleje egy lágy és kicsit merész történetnek indult. Tele hihetetlen dolgokkal , egy olyan fura mesének. Megmosolyogtatónak. De egy idő után átcsap valami mássá , egy kemény harcba , egy perzselő szerembe , egy fájdalommal és ürességgel teli mesébe. Lehet már ilyet erre mondani? Nem hiszem. Az egész , ahogy az irónő kialakította a szálakat , ahogy fonta a szereplők életét. hihetetlen és még most se tudom elhinni , hogy ez ... ez a remekmű. Valakinek a fejéből pottyant ki. Eddig nem fordult velem elő , hogy a könyv elolvasása után arra vágyom , hogy ismét elolvassam , hogy egyből az elejére menjek és olvassam , mert nekem nem volt elég. Túl hirtelen lett vége. És még nem jelent meg a második rész magyarul... Mennyire kínzó ez a világ....
    Azt kell mondjam. Ha ezt valaki tervezte olvasni , egyből olvassa el. Mert hihetetlen élményben lehet része , persze inkább annak aki hisz is a mesékben. :) Mert minden mese valóság... Szerintem.
  Laini Taylor! Egy hihetetlen és csodálatos világot alkottál és még varázslatosabb szereplőkkel. Annyira könnyen mentél , sodort a történet. Észre se vettem , de szinte egy teljes napot töltöttem olvasással. Észre se vettem , de elkezdtem kopogtatni minden hülye ajtón. Elkezdtem Prágáról álmodozni. És átéltem Karou gyönyörű és fájdalmas érzelmeit. Annyira könnyű volt vele hasonulni , annyira könnyű… 
   Az a világ , az a harc és a történetetek , a szálak , melyeket össze-vissza fűztél. Hihetetlen volt! Egy nagy élmény! :) Köszönöm , te , drága írónő , hogy megalkottál egy ilyen letehetetlen könyvet! :D Köszönöm! 

 Kedvenc szereplő: Karou , Akiva , Kénkő , Zuzana
Nem kedvelt szereplők: Chiro

Kedvenc rész:  Karou és Akiva a közös reggelinél.... :)

Nem kedvelt rész: Az a bizonyos kőasztalos rész. 

 A könyv 5 csillagból teljesített:                                        

 Lunea.