Isten hozott a blogunkon! :)

Az oldal könyvvéleményeknek készült... De szerintem lesz ez ennél több is! :) Ketten vezetjük az oldalt Lala és Lunea, rólunk csak annyit érdemes tudni , hogy menthetetlenül álmodozók vagyunk és a hitünk még a csillagos eget is túlhaladja! ;)
...Úgyhogy, Merj Álmodni! :D

2014. január 11., szombat

Maggie Stiefvater: Lament - A Látó szerelme (Tündérdallam 1.)


  Fülszöveg:
Hát nem tudod, mi történik a Látóval, aki nem tud uralkodni a tündérnépen?
A mindössze tizenhat éves Deirdre Monaghan bámulatosan tehetséges zenész. Hamarosan rá kell azonban döbbennie, hogy Látó is – különleges tehetsége képessé teszi, hogy saját szemével láthassa a mágikus erejű tündéreket.
Deirdre egy szép napon váratlanul arra eszmél, hogy fülig beleszeretett egy Luke nevezetű titokzatos srácba, aki mintha a semmiből robbant volna be addig teljesen hétköznapi életébe. Ám a fiú iránta mutatott élénk érdeklődése egyszerű nyári románcnál talán sokkal sötétebb szándékot takar. Amikor felbukkan a színen Aodhan vészjósló alakja, aki a tündérkirálynő halált hozó parancsát hozza, Dee hirtelen a tündérvilág forgatagának kellős közepébe csöppen. Az érzelmektől fűtött hatalmi játszma kereszttüzében pedig ott áll Dee mellett komolytalan, ám végletekig hűséges legjobb barátja, James is.
Bár Deirdre azt kívánta, bárcsak ne várna rá még egy végtelenül unalmas nyár, talán mégsem egy több száz esztendős tündérkirálynővel vívott csata volt az, amire igazán vágyott.

  Vélemény:
    Olvastam már műveket Maggie Siefvater-től, valahogy mindig megfogott valami a könyveiben .... nem mondom , hogy nagyon a szívem csücskének gondolom őket , de kivételesen talán ez eddig a legkedvencebb tőle. Valahogy az egész nagyon jól sikerült, és én pedig folyton pakolgattam jobbra balra , hogy 'majd máskor' , meg ' már annyi könyvet olvastam tőle , minek még egy?'. Aham... Csak nagyot tévedtem! :)
    Az elején teljesen nevettem , valahogy az egész olyan furán kezdődött a 'rókázással', a szinpadra lépés félelmeivel, és a 'pont legrosszabb' pillanatban megjelenő szépfiú...  Luke és Dee közötti kapcsolat nagyon furán kezdődik el ,a női mellékhelyiségen. De mégis ott van első percől az a különleges szikra. Azt gondnád első percől , hogy Luke  Deirdre titkos szerelme , akit rőgóta figyel, vagyis nekem ez jött le legelőször. Pedig igazábon nem is 'ismerik' egymás. Valahogy onnan a kapcsolatuk magával ragadott a szerelemük amely lassacskán kirajzolódott.
    De persze ez se volt zökkenő mentes , ott volt a háttérben a tündérek , akik nagyon rájuk fenték a fogakat , a kis játékaik , amelyekket sokszor összezavarták a törnénetet. Lassacskán mindenre fényterül benne , családi titkokra , félelmekre, szerelmekre...  Mint minden más történetben itt is kirajzolódott egy halvány szerelmi háromszög , a titkzatos szépfiú és a legjobb barát közötti őrlődés... Az elején sokszor kikövetkeztettem mi fog történni , de sokszor csak ámultam és gondolkodtam , hogy most 'mi van?'. Tele volt kellemes meglepedésekkel. :)
   Dee anyja egy nagyon szigorú nőnek tűnt , akinek mindene a pontosság , mégis nagyon szétszórt , valahogy fontos volt , de totál el lehetett róla felejtkezni. És a bizonyos nagynéni Delia , komolyan a frász hozta rám egyszer egyszer , a 'diva'... nagymamaával még mindig nem vagyok kibékülve, valahogy most sem értettem közte és unoka közti kapcsolatott , Dee érzései totál semlegesek voltak vele kapcsolatban.
  A vége 'drámaira' iródott , de maga a szereplők semmit se váltottak ki ,  mint  például ott volt James és Dee közti naaaagyon szoros bartság , amely Luke jelenlétével nagyon hátérbe szorult , sokszor  elfelejtődött , csak nagyon sürgős esetekkor létezik az a bizonyos barátság. Nagyon jó fejnek találtam a dudás fiút ,  ott volt benne a varázs. Ahogy megértette Dee-t és a 'flúgosságát'...
    A vége függővég lett szerintem , sokszor számoltam , hol vagyok, de mikor a végéhez értem... el se hittem. Annyi kérdésem van még ,annyi mindent akartam még megtudni... Ilyen véggel , egyszerűen , huh, annyit mondhatok a folytatást a közel jövőben kell elolvasnom. :) És nem várom azt a pillanatot , hogy kakukkfű illatot érezzek.
  Szereplők: 5/ 4 -valahogy nagyon furának tünetk , sok teljesen elnyomva, jellegtelennek tekintve és olyan érzéketlenek... de mégis nagyon jól ki voltak dolgozva.
   Cselekmény: 5/4- hiába volt túl sok a drámai pont a végén , valahogy mégis volt benne valami ami mindig megfog Maggie Siefvater történeteiben.
  Boritó: 5/5- illik a könyvhöz történetéhez , tökéletes. :D
   Helyszin: 5/3,5 - fogalmam sincs hol játszódik , de sok helyszin nagyon jó volt és a neveik is nagyon megtetszettek ( Mócsingos malac  xD)
  Alaptörténet: 5/5- nagyon jól volt kigondolva az egész, a szálak fűzése/fonása ....

A könyv nálam csak 4 csillagra teljesítette az 5-ből. :)

                  
Lunea.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése