Fülszöveg:
Michel Quoist világszerte a legolvasottabb egyházi írók közé tartozik. Egyik legismertebb műve, az Önátadás egy serdülő leány vívódásait, a túlzott érzékenység „viharait”, a fiúkkal való találkozás problémáját, a szülőkkel való kapcsolat nehézségeit osztja meg a tizenévesekkel. A mű – fiúknak szóló párjához, a Dani naplójához hasonlóan – a felnőtté válás folyamatát tárja fel keresztény elkötelezettséggel.
Véleményem:
Nem tudom, hogy hogyan is fogja hozzá ennek a könyvnek az értékeléséhez. A naplóregény cselekményét 17 francia, keresztény lány naplójából rakták össze. Ez pontosan négy évet ölel magába. Anne-Marie 14 és fél éves korától 18 és fél éves koráig írja a naplóját.
Nelli és a létfontosságú levelek:
.jpg)
Anne-Marie és a fiúk:
Nagyon sokat tanultam ebből a könyvből erről a témáról. Ugye keresztény lánykáról van szó, és Nelli mégjobban gyakorolja a hitet, ezért ilyen felfogású felvilágosítóleveleket kapott. Mindenesetre ennyit tudok tanácsolni a fiús problémákkal küszködőknek: Mindig legyen bennük tartás, és soha ne dőljenek be hirtelen vágyaiknak!
Ez a regény nagyon sépen összefoglalja egy keresztény lány ,,kínszenvedéseit". A könyv végére már szinte olyan volt, mi ntha nem is Anne-Marie naplóját olvastam volna. Annyira megváltozott az alatt a négy év alatt.
Négy és fél csillagot adnék a könyvre, mert néha voltak olyan magasröptű részek, amiket még nem nagyon tudtam felfogni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése