Isten hozott a blogunkon! :)

Az oldal könyvvéleményeknek készült... De szerintem lesz ez ennél több is! :) Ketten vezetjük az oldalt Lala és Lunea, rólunk csak annyit érdemes tudni , hogy menthetetlenül álmodozók vagyunk és a hitünk még a csillagos eget is túlhaladja! ;)
...Úgyhogy, Merj Álmodni! :D

2014. június 14., szombat

Michel Quoist: Önátadás

Fülszöveg:
Michel Quoist világszerte a legolvasottabb egyházi írók közé tartozik. Egyik legismertebb műve, az Önátadás egy serdülő leány vívódásait, a túlzott érzékenység „viharait”, a fiúkkal való találkozás problémáját, a szülőkkel való kapcsolat nehézségeit osztja meg a tizenévesekkel. A mű – fiúknak szóló párjához, a Dani naplójához hasonlóan – a felnőtté válás folyamatát tárja fel keresztény elkötelezettséggel.

Véleményem:
Nem tudom, hogy hogyan is fogja hozzá ennek a könyvnek az értékeléséhez. A naplóregény cselekményét 17 francia, keresztény lány naplójából rakták össze. Ez pontosan négy évet ölel magába. Anne-Marie 14 és fél éves korától 18 és fél éves koráig írja a naplóját.

Nelli és a létfontosságú levelek:
Nelli Anne-Marie barátnője, aki sokkal idősebb nála, és egy másik városban dolgozik és tanul. Időközben karitatív munkát végez. Főhősnőnk tőle tudja meg az élet csodálatos dolgait. Tulajdonképpen tőle kapja meg azt a felvilágosítást, amit Anne-Marie nem kapott meg a felnőttektől. Igen, ebben a korban (1959-1962) a felnőttek nem beszéltek ezekről a dolgokról. Ha egy nő várandós volt, a gyerekeket elkergették onna, hgy vigyázzanak kistestvéreikre, aíg a felnőttek a kisbabát váró hölgy nehézségeiről beszéltek. Ezért kerestek össze mindenfélét erről a témáról, és az információfoszlányokból rakták össze a még akkor sem teljes képet. És Nelli ezért is nagy jelentőséget kapó szereplője a történetnek. Az elején Anne-Marie-val folytatott levelezései nagyon sűrűn jelennek meg a regény oldalain, de a vége felé kezdenek ezek a levelek úgymond: megfogyatkozni. Sőt, van egy olyan hosszabb rész, ahol egy levél sem érkezik Nellitől, vagy legalábbis a főszereplő nem ragasztotta ezt be a naplójába.

Anne-Marie és a fiúk:
Nagyon sokat tanultam ebből a könyvből erről a témáról. Ugye keresztény lánykáról van szó, és Nelli mégjobban gyakorolja a hitet, ezért ilyen felfogású felvilágosítóleveleket kapott. Mindenesetre ennyit tudok tanácsolni a fiús problémákkal küszködőknek: Mindig legyen bennük tartás, és soha ne dőljenek be hirtelen vágyaiknak!

Ez a regény nagyon sépen összefoglalja egy keresztény lány ,,kínszenvedéseit". A könyv végére már szinte olyan volt, mi ntha nem is Anne-Marie naplóját olvastam volna. Annyira megváltozott az alatt a négy év alatt.                                                      

Négy és fél csillagot adnék a könyvre, mert néha voltak olyan magasröptű részek, amiket még nem nagyon tudtam felfogni.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése