We are the night (Mi vagyunk az éjszaka) - Filmvéleményem

  Imádom a vámpíros sztorikat, és el is terveztem, ha belebotlok egybe meg is nézem. Így találtam rá erre a gyöngyszemre is. Már a címe és a borítója teljesen megnyert.

  Általában azok a filmek lesznek a kedvenceim, amelyekről sokan meghallani sem hallottak vagy éppen nem is kedvelik. Nagy a gyengeségem az olyan történetekre amelyeket elfelejt a társadalom, amelyeknek van egy jelentősége, ami belém markol és nem enged. Hogy azt érzem, hogy akárhányszor megnézem üzen valamit, mond valamit és még mindig imádom...
  A történet egy lányról szól, Lena. Aki azzal tölti az életét, hogy lop. Szegény és pénzre van szüksége, meg már szerintem megszokásból is teszi már. Már a vérébe keveredett az egész. Már-már teljesen profinak mondható. Csak egy valami hiba ütött az egész programba... Megkedvelt egy rendőrt.
   De ez nem csak arról szól. Most nem egy nyálas történetet kell elképzelni. Uhh, soha! Akkor lesz igazán érdekes minden, amikor bejut egy buliba és megtetszik egy vámpírnak.... És vajon mi történik akkor, ha megtetszel egy vámpírnak? Magának akar. Átváltoztat.
    Itt is az történik Lena-val. Ami által belecsöppen egy olyan világba amit eddig még nem ismert... Tetszik neki ez az élet? Bírja ő ezt? Tudja ő mit rejt az a világ? Hogy az nem csak a pompáról és a csillogásról szól? Érző ő annak a hatalmát, annak az erőnek amit a kezébe adtak? És rájött-e már arra, hogy a vámpírok számára az emberek csak játékszerek? Táplálék, mert ők ragadozók.

Az embereket se perc alatt elpusztítják, mert számukra semmit nem ér halandó kis életük. Halandók? Semmik ahol képest amik ők lettek. A táplálék lánc csúcsai ők.
   A történetet már a tavalyi év folyamán láttam angol nyelven. Sajna akkor még nem volt ilyen fejlett a nyelvtudásom, de már akkor teljesen elkábított az egész. Hogy nem volt az egész színes mázos vámpíros cucc, de nem is egy csúnya dögöknek mutatta be őket, hanem a kettő között, amiért le a kalappal. Még nem láttam olyan filmet, ahol így kihangsúlyozta volta számára azt, hogy a vámpírok nagy lábon élnek és nem is szépen. Nincs hierarchia, semmi. Csak ők vannak, szabadok. Oda mennek ahova akarnak és akkor amikor akarják. Nincs etikett, úgy viselkednek ahogy akarnak és az öltözködésük is a sajátjuk, senki sem mondja meg mit vegyenek fel.

 A történet inkább a vámpírok létét mutatja be. És azt, hogy egy lány aki másképp gondolkodik minden megváltozhat. Azt gondolnád, hogy egy tolvaj velejéig gonosz pedig nem. Közel sem. A lelke legbelül tiszta, tisztább bárkinél. Majd épp ebbe az életbe keveredik? Ami magát a Mennyet és a Poklot hozza meg neki. És engedjen a gonosz csábításának? Engedjen annak, ami oly könnyű, vagy harcoljon?
    A film szerintem nagyon remek, csak épp tele van pici durva részekkel...
   A film nekem nagyon könyv szagú volt így utána néztem, hogy nincs-e könyvben. Meg is találtam. Csak éppen tudtom szerint eddig német nyelven van. :P De akinek tetszett a film és tud németül nagyon ajánlom a könyvet is, mert ha ilyen jó a film, akkor milyen jó lehet a könyv? :D
   Csak ajánlani tudom a filmet, ha imádod a vámpíros történeteket! :D